Tavasszal már Paul biztos volt benne, hogy a felesége megcsalja. Ezer jelét tapasztalta, hogy valami nincs rendben az asszony körül, ámde sohasem sikerült meglátnia azt a másik férfit.

Marcia olykor kimaradt este, megesett, hogy hajnalban jött haza, taxival. A házasságuk egy ideje már csak formális volt, de a férfi el sem tudta képzelni, mi lenne vele Marcia nélkül. Sokat veszekedtek, és Paul fejébe befészkelte magát a gondolat: csak úgy menekülhet ebből a kelepcéből, ha megöli a feleségét. Hamarosan kinézte azt a helyet is, ahol végezni fog Marciával. A város szélén álló házuk közelében kanyarodott a vasútvonal a nagy sziklák alá, turistaösvény vitt fel a meredély szélére. A százméteres sziklafalról letekintve szinte gyerekjátéknak tűnt egy-egy elhaladó vonat.

Paul egyik délután azt mondta asszonyának: ideje megbeszélniük a jövőt. Elváljanak-e és hogyan? Javasolta, sétáljanak fel az ösvényen, ott nyugodtan beszélgethetnek. Marcia beleegyezett, őt is régóta nyomasztotta a felemás helyzet. Kis időt kért, felöltözött, és elindultak. Paul nem tudhatta, hogy Marcia valakinek egy sms-t küldött.

A séta közepén ott tartottak, hogy az asszony el akart válni, Paul nem. Hiszen mindenét elveszítené, a közös vagyon szerény volt, évek óta Marcia hozományának kamataiból éltek. Csak úgy marad minden az övé - tudta jól -, ha a felesége hirtelen meghal. Egyiküknek sem volt végrendelete. Ha bármelyiküknek vége, a másik örököl utána.
Alkonyodott, mire a sziklafal legmagasabb pontjára értek. A vitájuk is ott ért a csúcspontra, Marcia férje arcába vágta: elege van abból, hogy Paul az ő pénzéből él ahelyett, hogy dolgozna! De a legrosszabb az a pillanat volt, amikor Marcia kereken kijelentette: igenis van valakije, és ha elválnak, azzal fog élni!

Paulban felment a pumpa, de azért nem nagyon veszítette el a fejét. Sőt, minden úgy történt, ahogy tervezte. Marcia talán észre sem vette, hol állnak? A meredély szélén vitatkoztak. Paul körülnézett, senkit sem látott. Hirtelen megtaszította az asszonyt, aki a szikláról a mélybe zuhant. Sikoltása még másnap is Paul fülében csengett, amikor bejelentette a rendőrségen, hogy a felesége délután elment sétálni, és nem tért haza. Keresni kezdték, megtalálták. Paul gyászruhát öltött és szomorú képet vágott.

Már éppen a temetést intézte, amikor felhívta egy ismeretlen férfi:
- Ott voltam, és láttam, mit tettél. Sokba fog ez kerülni neked. Ma este nyolckor várlak ugyanott. Ha nem jössz el, megyek a rendőrségre, és elmondom, hogyan lökted le a feleségedet.
Paul megremegett. Zsarolni fogja az ismeretlen, ebben biztos volt. Vajon mennyit követel majd? A meredélynél nem várta senki. Már nagyon sötétedett. Paul tanácstalanul állt. A neszt túl későn hallotta meg - amaz mezítláb érkezett, zajtalanul termett a hátánál. A taszítás erős volt. Paul üvöltése még hallatszott a mélyből, aztán nagy csönd lett.
A férfi ott fent a sziklafalon halkan mondta, csak önmagának: - Szegény drága Marciám, megbosszultalak. A világ azt hiszi majd, bánatos férjed nem tudott nélküled élni, és megölte magát ott, ahol te elvesztél.